6 Yakushima

                Mar messzirol latszik, hogy Yakushima jo hely lehet. A  sziget mereteihez kepest oriasi, cedrusfenyovel boritott hegyekkel emelkedik az ocean fole. A sziget atmeroje kb 30 kilometer, legmagasabb csucsa 1936 meter.

Rozs(d)aszinu Hibiszkusz (japanul: Hajbiszukaszu :) nevu hajonk reggel 7-kor fut be a szepen rendbetartott  kis kikotobe. Partra szallas utan rogton tobb dolog is felhivja a figyelmunket arra, hogy itt valoban erdemes  a termeszetet jarni. Egyreszt feltunoen sok turabakancsos, hatizsakos turista boklaszik a kikotovaroska, Miyanoura utcain, masreszt egy meretes faragott sziklatomb is meghirdeti vaskos vesett katakanakkal, hogy "Yakushima Szuupaaneecsaa" azaz "Super Nature" azaz "Hudekiraly Termeszet"... kb.

Miyanoura kikotoje Yakushima-n

                Yakushimai vendeglatonk, Takamaru es szulei, mar varnak minket, csak azt nem tudjak mikorra. Ugyanis internetes kapcsolat hianyaban nem tudtuk oket ertesiteni pontos erkezesunkrol. Ugyhogy ismet stoppolassal kozlekedunk. Takamaru egy 24 eves srac, aki Teodoraval ugyanarra az egyetemre jart Okinawan, csak o famuves szakon. Az iskolaval vegezven epp itthon van szuleinel nehany honapra. Fenn laknak a hegyekben egy kis faluban, melyet Shirakoyama-nak hivnak. Ide igyekszunk eljutni. Egy idosebb batyo vesz fel, aki hallva hogy hova mennenk, felajanlja, hogy vegig elvisz, mert elegge messze van a partmenti fouttol is, amiert nagyon halasak vagyunk. A tovabbiakban halank csak egyre nott egyreszt mert a fenyoerdok kozt kanyarogva a nyitott platon utazas kulon elmeny, masreszt pedig belegondolni is rossz, hogy milyen lett volna mindezt gyalogosan hatizsakkal vegigjarni.

A Tetsuka csalad otthona a hegyen

A Tetsuka-szulok

Takamaru, hatterben edesanyjaval

             Shirakoyama mar elsore latszik, hogy nem egy szokvanyos falu, amire mi szamitottunk. Masodikra meg meginkabb. Kinn az erdoben egy bovizu, hatalmas kovek kozt alacsobogo folyo menten, fenyvesekben elbujva elszort hazak. A csond es nyugalom vilaga ez, a termeszet hangjain kivul mast nemigen hallani. A falu mintegy 15 hazbol all, es lakoi mind ugy koltoztek ide az elmult 30 ev soran otthagyva a zajos, porgos varosi eletet. Eletmodjukbol, gondolkodasmodjukbol az derul ki szamunkra, hogy egy igazi hippitanya ez.

A csaladi tuzhely

a frissen vagott bambusz torzsben fozott rizs kulonleges, finom zamatot kap

a kozeli patak (de inkabb folyo :) vize ihato

              Takamaru es szulei kedvesen fogadnak regi, hagyomanyos stilusban epult fa hazuk teraszan. Teaval, sutemennyel kinalnak, alaposan kikerdeznek kiletunkrol. Hallva hogy nemregiben keszitettunk egy filmet, mar rogzitik is, hogy jo lenne a falujuk szamara is egy vetites. Megbeszeljuk a szombat esti idopontot, es maris johet a plakatkeszites. Ugy jo harmincan el is jonnek a vetitesre, gyakorlatilag a falu kb 90%-a.

Az "Egyazon nap alatt" vetitese

                  Eredetileg egy hetre terveztuk az itt tartozkodasunkat, de aztan annyira megtettszett a kornyezet es az eletmod, hogy tiz nap lett belole. Ez ido alatt sokmindent megtapasztalunk, kiprobalunk amit meg soha, vagy azelott mar nagyon regen.  Szallasunk egy regi, kulonallo haz, mely kivulrol leginkabb egy takolt bodera emlekeztet, belulrol viszont egy hagyomanyos fahaz. Legnagyobb kulonlegessege szamunkra, hogy a csaladi tuzhely a szoba kozepen talalhato, mint altalaban a tobbi hazban is. Errefele a nyilt tuz mellett zajlik minden fontosabb csaladi esemeny, igy az etkezesek, es maga a fozes is. Meglepo, hogy a kemeny vagy kulon fustelvezeto nyilas nelkuli helyiseg sokkal kevesbe telik meg fusttel, mint elore gondoltam. Ha eg a tuz, a fust a tetoszerkezet gerendazata kozt kavarog, majd erre-arra elszivarog. Elobb persze jo sotet ebenfeketere fest mindent ami utjaba akad. Miutan vendeglatoink hazaban lattam, hogy mindez hogyan mukodik, nagyon elveztem a sajat szallasunk kozepen a tuzrakast, ugyhogy a tovabbiakban magunknak sutottunk, foztunk. A haz tovabbi erdekessege, hogy ajtoi ablakai egyaltalan nem zarhatoak. Marmint becsukhato, de nem zarhato. Ahogy a falubeli tobbi haze sem. Erdekes megtapasztalni egy olyan eletmodot, ahol olyan szinten nem kell tartani tolvajoktol, hogy a jarmuvek ejjel nappal kulccsal az inditoban allhatnak es nincs szukseg a hazak zarasara sem. Takamaru 24 evesen Okinawan elt eloszor olyan epuletben, melynek zarhato a bejarati ajtaja.

A mi kunyhonk :)

Lakoszobank a tuzhellyel

                    Takamaru epp nagy munkaban van. Egy kulonleges bambusznad epitmenybe fogott bele, melyet a kozossegi haz mogott epit fel a falu nepe szamara. Egyfajta bambusznad szalakbol fonott, szott epitmeny, mely alatt osszejohet a falu apraja nagyja a tuz korul. Leginkabb ebben segedkezunk neki. Egyutt megyunk oriasi bambusz szalakat kivagni, szallitani aztan elokesziteni. Az epitmenyhez fenyo ronkokre illetve a teto boritasahoz friss fenyoagakra van szukseg. Igy azzal is eltelik nehany nap, hogy meretes fakat dontunk ki, darabolunk fel es horduk el. A fadontes "szakmai" reszet persze nem mi oldottuk meg, ebben egyik lelkes szomszed, Saito-san segit nagy lendulettel es profi felszerelessel. Saito-san amugy meheszettel is foglalkozik. O latja el a kozosseget valodi szintiszta fantasztikus finom mezzel, elso kezbol.  Amugy az itt elok szamara ugy latjuk, hogy a termeszettel egyutt eles alapelv. Amit lehet, maguk termelnek meg vegyszermentesen. A fozeshez, teli futeshez az erdo kiszaradt fait hasznaljak. A vizellatas egyenesen a hegyi patakbol van megoldva, mely annyira tiszta, hogy ivoviznek is tokeletes. Viz pedig van boven. Tekintve, hogy Yakushima Japan egyik legesosebb teruletenek szamit - ami meg is latszik a dus, elenkzold novenyzeten, es a bovizu hegyi patakokon, folyokon -  nagyon szerencsesek vagyunk, hogy ottletunk alatt vegig gyonyoru napsutesben volt reszunk.

Takamaru bambusz-kunyho epitkezese

Szitakoto a bambuszvazon

              A segedkezesen kivul persze turazasra a sziget felfedezesere is szantunk idot. Vendeglatoink kedvessegenek koszonhetoen autonk is volt amikor csak kivantuk, igy egy mini Mitsubishi pajeroval jarhattuk be az erdo-mezok zeget zugat. Egyes utszakaszok menten feltunoen sok ozet lattunk, valamint ami szamunkra igazi kulonlegesseg volt, hogy mindketten eloszor lattunk termeszetes elokornyezeteben majmokat. Nagyon viccesen neznek ki, ahogyan csoportokban ulve latvanyosan jol erzik magukat, mikozben lelkesen bogarasszak egymast. Amugy barmerre jarunk, mindenfele  lehet ozet es majmot latni.

            Gyalogos hegyituranak is nekiindulunk ket alkalommal is. Hosszu turanak az erdon keresztul, magasan fel a felhok boritotta csucsok fole. Eloszor egy nepszerubb utvonalat jartunk be. A termeszet gyonyoru, mondhatni lenyugozo a tiszteletet parancsolo hatalmas cedrusfenyoivel, suru mohaval boritott sziklaormaival, friss erdei levegovel. Csupan a sok, legujabb turadivat szerint oltozott japan turista zajongasa miatt szinte lehetetlen elvezni. Ezert valasztottunk masodjara egy sokkal kevesbe ismert utvonalat, mely egy mintegy ketezer eves oreg cedrusfenyohoz vezet el. Itt mar csupan kettesben vagyunk. A tura utvonal rendkivul lefaraszt mindkettonket, de mindenkeppen megeri. Visszaterve szallasunkhoz, a folyo egy tagasabb medenceje pedig tokeletes feludulest biztosit. 

A vilag tetejen :) ez a helyi Dobogókő :) Ez a kilatohely Nagydob nevre hallgat, es ha utogeted, kisse valoban dobog is...

Jok a tapadokorongok :)

ferfiui turaruhazat divat

A "Ryujinsugi" azaz a Sarkany-isten faja. Magja valamikor meg akkortalyt hullhatott a foldbe, mikor  Hunor es Magor ama bizonyos csodaszarvassal veszodtek :)

                  Az utikonyvben olvastunk egy nagyon regi, mintegy otszaz eve felfedezett hevizforrasrol, ahol szabadteri furdo van, es kizarolag apaly idejen hasznalhato, mert dagalykor a tenger vize beboritja. Ez annyira erdekesnek hangzik, hogy mindenkeppen fel kell keresnunk. Erdekes elmeny, a meglepetes nem marad el. Egy keskeny jarda vezet a tengerpart iranyaba, melynek mar a kezdetenel meghirdeti a tabla a szabalyokat. Tobbek kozott: "Kerjuk a joizles hatarainak betartasa erdekeben ne viseljen furdoruhat." Ez tobb szempontbol is tobb mint erdekes. A szuperszegyenlos japan tarsadalom kozepen egy furdo, ahol nok ferfiak egyutt, furdoruha nelkul. Lejjebb haladva az odavezeto jardan, mar messzirol latszik is, ahogy megteremtett valojukban setalgatnak a furdozok a kismeretu ulomedencek korul. Kozelebb erve azonban felfedezzuk azt is, hogy nok nem nagyon latogatjak az "ojjektumot". Vagy ha igen, akkor is oly modon atalakitott furdokendot hasznalnak, mely gyakorlatilag egesz testuket takarja. Teodora eloszor furdoruhaban probalkozott, erkezesunkkor egyetlen nokent, de egy nyolcvanev koruli batyo kedvesen felszolitotta az illendoseg szabalyaira. Jol mukodo szovege van a vetkozteteshez az biztos. 

              Meg kell emlitenem meg egy erdekes figurajat a shirakoyama-i kozossegnek. Azt, aki a kozossegen talan a legkivulebb allo szemely, de megis hatarozottan ott van. O pedig Doorin-san, a  szerzetesi kozossegebol kiugrott buddhista szerzetes. A harmincas eveiben erkezett a szigetre, es a shirakoyama-i telepesektol is kisse feljebb, az erdoben sajat kezuleg epitette fel azt a templomot, ahol vegre megtalalhatta lelki bekejet. Szereny otthonahoz es fantasztikus precizitassal, gyonyoruen megepitett templomahoz mindossze egy keskeny erdei osveny vezet el minket. Nagy bolcsesseget tanulok tole. Megpedig azt, hogy vannak az eletben megfejthetetlen dolgok. De nem baj, minden megoldodik szepen, ha eljon az ideje. Nem sikerult ugyanis megjavitanom elromlott mosogepet.

Doorin-san a maga epitette tempoma elott kutyajaval

               Nehany nap alatt olyan jol bekuckoztuk magunkat kis fahazunkba, hogy nehez otthagyni Shirakoyama-t. Hianyozni fog a testet, lelket feludito huvos patakviz, az ott lakok nyitottsaga es kedvessege. Megis tovabb kell idulni. Igy augusztus 17-en, szombaton reggel hosszas integetessel bucsuzunk a kikotoben vendeglatoinktol, valamint a szigettol, mely mintha csak a tavozasunkat szeretne unnepelyesebbe tenni, egy ot perces esovel es gyonyoru szivarvannyal is megajandekozott.

bucsuzunk